Ünnepi istentiszteletet tartottak vasárnap 17 órai kezdettel a Szatmár-Szigetlankai Református Templomban. Nagy Róbert igehirdetését követően Krakkó Rudolf, a megemlékezés fő szervezője vette át a szót. A program ismertetése után Zolcsák István, a Lázáriban született, az 1956-os eseményekben tevékenyen részt vevő pilóta és mérnök színes életpályáját ismertette. A lázári születésű forradalmár útja Brazílián és Batizon keresztül vezetett Budapestre, majd oroszországi fogság után tért vissza a magyar fővárosba, ahol gépészmérnöknek tanult. A forradalom kitörésekor munkásai élére állt, emiatt is kellett később újra Brazíliába távoznia. Alapítója volt az Erdélyi Szövetségnek, majd az Erdélyi Világszövetségnek, amelyet közösen vezetett Wass Alberttel. Ahol csak tudott, borsot tört Ceausescu orra alá, emiatt pedig a Securitate merényletet kísérelt meg ellene - derült ki Krakkó beszédéből.
Kereskényi Gábor parlamenti képviselő a jelenkor "elméleti szabadságáról" beszélt, jelezve: a parlamentben nem tudta mindenki lenyelni, hogy nemrég november 13-át a magyar nyelv napjaként határozták meg. "Manapság is sokan vannak, akiknek nem tetszik a magyar szó, a zászló és hogy itt vagyunk. Pedig nekünk ez a szülőföldünk, mi itt vagyunk itthon" - mondta.
Az esemény folytatásában Dr. Keresztesi Csaba, a román kommunista vezetés és az 1956-os események kapcsolatáról tartott izgalmas történelmi előadást. A rendezvény díszmeghívottja, Murányi Levente, a Pesti Srácok '56-os intézet igazgatója, '56-os szabadságharcos a testközelben megélt forradalmi eseményekről beszélt. A kulturális műsor keretében Szatmári Elemér énekkel és verssel, Bándi Johanna színművésznő szavalattal, a Beregszászról érkezett Credo együttes énekelt versekkel lépett a hallgatóság elé.
A rendezvény zárómomentumaként fáklyás felvonuláson vett tészt közel 150 emlékező: a templomtól a Kálvin-térig vonultak az 1956-os hősökre és a kommunizmus áldozataira emlékezve.